Ezt a szolgáltatásunkat ÁSZF alapján a PMT hatálya alá tartozó mikróvállalkozások (legfeljebb 9 fő foglalkoztatott), illetve a legfeljebb 249 főt foglalkoztatók vehetik igénybe. Más jogi személy számára egyedi felmérés alapján tudunk árajánlatot készíteni.

PMT hatálya alá tartozó mikróvállalkozások

A szolgáltatásunk az egészen kis vállalkozások számára biztosítja a jogszabályi megfelelést, és adott esetben egy felmerülő bejelentés kivizsgálását.

Tovább az értékesítéshez Részletek

49-249 foglalkoztatott

Ez a szolgáltatásunk a 49-249 főt foglalkoztató, nem a PMT hatálya alá tartozó jogi személy számára biztosítja a jogszabályi megfelelést, és éves szinten legfeljebb három felmerülő bejelentés kivizsgálását.

Tovább az értékesítéshez Részletek

249 főnél többet foglalkoztatók és egyéb PMT hatálya alá tartozók

Kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot, az Önök részére egyedi árajánlatot tudunk készíteni.

Kapcsolat

Miért érdemes a szolgáltatásunkat választani?

A gyakorlatban az ÁSZF alapján megköthető szerződés olyan jogi személyekre vonatkozik, ahol éppen a foglalkoztatottak létszámából, vagy a tevékenység jellegéből következően marginális bejelentés érkezhet, egyszerűen azért, mert a bejelentések megtétele akkor is szerény marad, ha erre egyébként lehetőséget biztosítanak a foglalkoztatottak részére. Éppen ezért a rendszerünk azon alapul, hogy csekély számú bejelentés fog évente érkezni, ezért a gyakorlatban egy néhány eset kivizsgálását lehetővé tevő átalánydíjas szolgáltatás is megfelelő lehet a feladatok ellátására.

Hogyan működik a rendszerünk?

Végtenül egyszerűen: Elektronikus és papír alapon. Elektronikus formában egy egyedi e-mail-címet bocsátunk az Ügyfelünk részére, aki azt megismerteti a foglalkoztatottakkal és akiknek a jogában fog állni, hogy arra egy üzenetet küldjenek. Papír alapon pedig a vállalkozásunk székhelyére lehet a bejelentéseket eljuttatni. Bármelyik formában is érkezik meg hozzánk a bejelentés, mi megvizsgáljuk, hogy:

• Az valóban a szerződött partnertől érkezett-e

• a bejelentő elérhető-e az általa megadott módon

• a bejelentés valóban a bejelentővédelmi törvény, és nem valamely más panaszkezelési eljárás hatálya alá tartozik

• a bejelentés érdemben kivizsgálható-e, rendelkezésre állnak-e a megfelelő bizonyítékok, információk, és ha igen

• akkor a bejelentést megvizsgáljuk a jogszabályoknak megfelelően, és ha jogsérelem vélelmezhető, vagy bizonyítható

akkor a bejelentő igénye szerint a nevének a mellőzésével, vagy annak az átadásával megkíséreljük a jogsérelem elhárítását az Ügyfelünknél.

A cél tehát az, hogy soha, egyetlen ügy se kerüljön ki a jogi személy hatásköréből. Fontos ugyanis tudniuk, hogy valójában igen csekély számú kivételtől eltekintve csak akkor lesz valamiből hatósági- és pláne büntetőügy, ha valaki fejelentést tesz. Feljelentést azonban - szintén csekély számú kivételtől eltekintve - még bűncselekmények esetén sem kötelező tenni. Egyszerűen fogalmazva: A mi rendszerünkben valójában a jogi személy érdekeit védjük, hiszen lehetővé tesszük azt, hogy egy sérelmet szenvedett, vagy sérelmet érző ember ne egyből a hatóságokhoz forduljon, amivel adott esetben olyan károkat okozhat, ami a szándékában sem áll. Ezért fontos - és lehet is - ebben a formában minden ilyen jellegű ügyet a lehetőségekhez képest házon belül megoldani.

Milyen haszonnal járhat a rendszer bevezetése?

• Első kézből származó Információkat kaphat egy biztonságos csatornán keresztül a vállalkozás minden napi életéről. Minden jól működő vállalkozás elemi érdeke a megfelelő működő rend kialakítása. Ennek az egyik feltétele azonban éppen a minél több és minél relevánsabb információ, és különösen akkor, ha az valamilyen visszaéléshez vagy jogsérelemhez kapcsolódik!

• A cégek közötti viszonyok egyik alapfeltétele a bizalom. A rendszert alkalmazó vállalkozások üzleti partnereinek is fontos egy olyan struktúra megléte, amely a kockázatokat csökkenti vagy minimalizálja. Ezért is fontos a „házon belüliség” garantálása, mert ez biztosítja azt, hogy a partnerekre vonatkozó információk nem kerülnek arra illetéktelenek tudomására.

• A Belső visszaélésbejelentő rendszer szószerkezet első részére újólag felhívjuk a figyelmet. A rendszer lényege ugyanis a belsőség, vagyis az, hogy a bejelentések kezelése a vállalkozáson és a szakértői körön belül marad, ezért elkerülhető a hatóságok bevonása. Ez pedig minden érintett fél érdeke! Itt pedig muszáj arra is utalni, hogy ebben az esetben a felek alatt nem csak a Bejelentőt és a jogi személyt kell érteni, hanem az államot és a hatóságokat is, hiszen – amint már feljebb is jeleztük – az ő tevékenységükre valójában csak akkor lenne szükség, ha a jogsérelmet nem lehet a jogi személy szervezeti keretei között megoldani! Bármilyen meglepő is lesz tehát, de szép lassan csak átszivárog az Európai Unió jogrendjének az a lényegi része is, hogy akinek valakivel gondja van, az először próbálja meg vele elintézni az ügyeit és ne a hatóságokhoz szaladgáljon!

• Egyes területeken pedig – például Adatvédelem – ez már működik is, mivel az a törvényi elvárás, hogy a „sértett” először próbálja meg rendezni az ügyét azzal, aki sérelmet okozott a számára. Ez az elvárás pedig szép lassan, de folyamatosan jelent meg a munkaviszony és a fogyasztóvédelem területén is.

• A napi működése során olyan információk keletkeznek, amelyeket nagyon nem szívesen osztanának meg másokkal, főleg külső szervezetekkel, és legfőképpen a nyilvánossággal. Ezért fontos az információk vállalkozáson belül tartása, vagy olyan szakmai hozzáértők bevonása, akik valóban tudnak titkot tartani.

• Megszámlálhatatlan eset fordul elő a gyakorlatban, amikor egy indulat, egy téves helyzetértékelés, egy tévedés elindít egy hatósági ügyet, amit már nem lehet megállítani és ami adott esetben olyan károkat okoz a jogi személynek, amit még a Bejelentő sem szeretett volna okozni. Éppen ezért is fontos az, hogy ők is értsék és tudják, hogy abból semmiféle hátrányuk nem származik, ha egy panaszt, vagy észrevételt jeleznek, ami egyebekben éppen azt teszi lehetővé, hogy olyan hibák is feltárásra kerüljenek, amiket félelem vagy lustaság okán nem jelentenek.

• A fentiekből adódik, hogy adott esetben egy 50 főnél kevesebbet foglalkoztató jogi személynek is érdeke lehet a rendszer bevezetése, hiszen annak a költsége elhanyagolható ahhoz képest, amennyit akár egyetlen hatósági eljárás is okozhat még abban az esetben is, ha az megállapítások nélkül zárul le. Ezért is fontos az, hogy mindent, amit lehet, a Belső ellenőrzés keretében oldhassanak meg.

Kérdések és válaszok

a Bejelentővédelmi törvény (un. „Visszaélés bejelentő rendszer”, un. „EU whistleblowing directive”) rendelkezéseilvel kapcsolatban

Miért volt szükség ennek a törvénynek a megalkotására?

Azért, mert a jogi személyeken belüli visszaélések bejelentésének egy biztoságos csatornán történő lehetővé tétele az Európai Unión belül egy közös érdek, ami a szakpolitikák minden területén megjelenik. Ez az első lépcsője ugyanis annak, hogy a magán és a közérdeket érintő visszásságok - az egyén és a társadalom jólétét fenyegető kockázatok - megelőzését, feltárását ne csak az állami rendszerek biztosítsák. Ezért jött létre az az Európai Uniós irányelv, amelynek a kifejezett célja az, hogy megfelelő minimumszabályokkal biztosítsa a visszaélések kiküszöbölésében kulcsfontosságú szerepet betöltő, a visszaélést bejelentő személy jogainak a védelmét, és adott esetben a névtelenségének a biztosítását is.

A magyar törvény megalkotására tehát egy olyan Európai Uniós irányelv kötelezett, aminek a megalkotásában Magyarország tevékenyen részt vállalt. Ennek okán a törvény szinte szó szerint megegyezik az „Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló”, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelvének a szövegével. Az új magyar jogszabály, a 2023. évi XXV. törvény pedig egységessé is tesz egyes elvárásokat a közszférában és a magánszférában, és éppen ezért váltja le a korábbi, kizárólag a közigazgatásra vonatkozó 2013. évi CLXV. törvényt is.

Volt ennek a törvénynek előzménye vagy ez valami teljesen új dolog?

A legkevésbé sem új. Sőt, ezt a szakterületet, a panaszokat és közérdekű bejelentéseket átfogó igénnyel először a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény szabályozta, méghozzá nem is rosszul, csak éppen akkoriban az abban foglaltakat senki sem vette komolyan. E törvény azonban éppen ezért túlélte még a rendszerváltozást is, és azt csak a 2004. évi XXIX. törvény (ún. csatlakozási törvény) helyezte hatályon kívül. A következő releváns jogszabály a már említett 2013. évi CLXV. törvény (Panasztv.) volt, amelynek a megalkotását egyrészt az Alaptörvény XXV. cikkével kapcsolatos szabályozási összhang megteremtése, másrészt a panaszok és közérdekű bejelentések akkori töredékes szabályozásának az egységesítése indokolta. A Panasztv. mindezek mellett új jogintézményeket vezetett be, amely közül kiemelendő az alapvető jogok biztosa által működtetett elektronikus védett bejelentési rendszer megteremtése, sőt, már abban is megjelent a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer szabályozási kerete. Ezúttal sincs tehát új a nap alatt, csak eddig ennek a rendszernek az alkalmazását a magánszférában még nem tették kötelezővé.

Mik azok a minimumszabályok és a lépcsőzetesség?

A minimumszabályok az Európai Unióban általános, minden területre kiterjedő három lépcsős rendszerből következnek:

• az első a jogi személyen belül létrehozott un. „Belső bejelentési csatorna”, amely arra szolgál, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a vélt vagy valós jogsértéseket az adott szervezeten belül kivizsgálhassák és orvosolják.

• a második lépcső az ún. hatósági, vagyis a „külső bejelentési csatorna”, amely során a bejelentő a jogsértést a tagállam által kijelölt, illetékes nemzeti hatósággal közli, amelyek elsődleges feladata a jogsértő állapot megszűntetése, a jogszerű állapot és működés helyreállítása, avagy biztosítása. Ámbátor tehát ez még nem honosodott meg, de valójában a hatáságok elsődleges feladata éppen az, hogy az érintett, avagy a bejelentő, avagy az államok jogainak az érdekében fellépjenek és lehetőség szerint orvosolják a jogsérelmeket.

• a harmadik lépcső a nyilvánosságra hozatal, amikor a közérdek felülírja az egyéb jogokat, mert szükségessé válik az, hogy a jogsértésről mindenki tudomást szerezzen. Ez az az eset, ami szó szerint beláthatatlan következményekkel járhat, és talán így a legegyszerűbb annak a bemutatása, hogy miért célszerű „saját hatáskörben” intézni az ügyeket, illetve ezt biztosítani minden foglalkoztatott számára is.

Bárkinek a számára biztosítani kell a bejelentési lehetőséget?

Nem. A jogszabályok alapján csak a foglalkoztatottak számára kell lehetővé tenni a bejelentést.

Milyen számítást kell alkalmazni a sávos létszám adatok esetén?

A legfontosabb tudnivaló, hogy a létszámon nem csak a munkavállalók értendők, hanem mindenki, aki foglalkoztatásban áll, vagyis mindazok, akik szerződés keretében kerülnek kapcsolatba egy jogi személlyel. Más szavakkal, mindenki beletartozik a létszám adatba, aki a jogi személy részére ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi. Ebből következik, hogy a saját munkavállalókon kívül bele kell számítani a létszám adatok közé az egyéni vállalkozókat és egyéb tipikus és atipikus foglalkoztatási jogviszonyban tevékenykedőket is.

Megbízhatom-e a vállalkozás eddigi ügyvédjét a bejelentővédelmi feladatokkal?

A törvény szerint egyértelműen nem a válasz. A jogszabály 50.§ (2) bekezdése értelmében bejelentővédelmi ügyvéd nem köthet megbízási szerződést olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt. Ennek az előírásnak az alapján a vállalkozás eddigi vagy jelenlegi ügyvédjét, vagy egyéb olyan volt foglalkoztatottját, szerződéses partnerét sem bízhatja meg, akivel a szerződés megkötését megelőző öt éven belül szerződéses jogviszonyban állt. Egy példával illusztrálva az elvárást; ha az elmúlt öt évben valaki a jogtanácsosuk volt, vagy jogi végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatták és ő időközben ügyvédi tevékenységek ellátására vált jogosulttá, vagy ez idő alatt akár egy ügyvéddel, ügyvédi irodával álltak tetszőleges szerződéses kapcsolatban, akkor ezekkel a személyekkel most nem köthetnek szerződést a bejelentővédelmi ügyvédi feladatok ellátására.

Milyen jogsértést, panaszt lehet bejelenteni ezen a rendszeren keresztül?

A tartalmi kritériumot igen széles körben határozza meg a törvény, lényegében minden jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozóan kiterjeszti a bejelentés lehetőségét. Amint már kifejtettük, ez valójában hasznos, hiszen így a Bejelentőnek nem kell azon gondolkodnia, hogy „mit jelenthet be”, mert egyszerűen szólva „bármit”, ami a saját vagy mások jogait sértheti, vagy már meg is sértette. Egyebekben a felmérések szerint a leggyakoribb bejelentések közé a megvesztegetés, a korrupció tartozik, de meg kell említeni az információkkal való visszaélés, munkaidővel való elszámolás, visszaélés, lopás, sikkasztás eseteit is.